Mi a pöszeség?
A pöszeség fogalma azt a jelenséget fedi le, amikor egy gyermek kiejtése eltér az adott nyelvközösség normáitól, vagyis nem az "elfogadott" módon ejti a beszédhangokat.
A pöszeség megléténél lényeges, hogy a gyermek beszédére milyen mértékben terjed ki ez a beszédhiba.
Ez alapján megkülönböztethetünk általános, és részleges pöszeséget.
- Általános pöszeségről akkor beszélhetünk, ha a hiba legalább 10 hangra kiterjed.
- Részleges pöszeség akkor áll fenn, amikor a gyermek csak egy-két hangot, hangcsoportot ejt hibásan.
Mik lehetnek az okok?
A pöszeség kialakulásának okai nagyon sokfélék lehetnek. Ide tartoznak a fogsor és a nyelv rendellenességei, a halláscsökkenés, az észlelés zavarai, a beszédben használatos izmok gyengesége. Valamivel gyakrabban alakul ki olyan csecsemőknél, akik nem szoptak, vagy hosszú ideig cumiztak, ujjukat szopták, hisz ezekben az esetben nem mindig jön létre a kivánatos izomfejlődés, illetve gyakrabban alakulnak ki különböző állkapocs eltérések.
Mikor szükséges a terápia?
A gyermek fejlődése során 4,5-5 éves korra tehető az az időszak, amikorra a megfelelő kiejtésnek ki kell alakulnia. Ennyi idős korra, az úgynevezett élettani pöszeségnek korrigálódnia kell.
Ha a gyermeknél ez nem következik be, pöszeségről beszélhetünk.
Fontos, hogy a pösze gyermekek terápiás ellátását lehetőleg még iskolába lépés előtt be tudjuk fejezni, hiszen beiskolázás után a gyermeknek már sok egyéb feladata lesz, illetve írásban és olvasásban is megjelenhetnek a helytelen kiejtésre visszavezethető hibák. Ebben az esetben a terápia alatt a járulékos gondokat is kezelni kell, ami sokkal keményebb feladat mindenki részéről.
Természetesen akkor sem kell kétségbe esni, ha a gyermek később kerül logopédushoz, esetleg nem sikerül befejezni a terápiát iskolakezdésig, mert a hangokat bármely életkorban sikeresen lehet javítani.
Hogyan tudunk otthon segíteni?
A gyermek beszédfejlődését leginkább pozitív példa nyújtásával, rengeteg szóbeli kommunikációval, és odafigyeléssel tudjuk segiteni.
Az élettani pöszeség időszaka után, otthon, szakember útmutatása nélkül nem szabad nekiállni a helytelen hangok javításának. Egy így kialakult, rosszul rögzült hangot, sajnos sokkal nehezebb kijavitani, mint egy teljesen "nyers" hibás hangképzést.
A logopédiai terápia alatt viszont nagyon fontos az otthoni gyakorlás, a terápiát vezető logopédus iranymutatása szerint. Ezt illesszük be a gyermek mindennapjaiba.
Fontos, hogy a még ki nem alakított hangok javitását ne várjuk el a gyermektől, a logopédus mindig segíteni fog abban, hogy hol tart egy hang fejlesztése, mi az, amit lehet, vagy éppen kell javítani a gyermek beszéde közben.